Sokat hozhat most ez az állat a konyhára a magyaroknak: nagy rá a kereslet
A támogatások nélkül nehéz helyzetbe kerülnének a magyar lótenyésztők, a kereslet is főleg a jó származású, jól képzett lovakra fókuszál.
A támogatások nélkül nehéz helyzetbe kerülnének a magyar lótenyésztők, a kereslet is főleg a jó származású, jól képzett lovakra fókuszál.
A lovak igazi szorgos állatok, nem csoda, hogy eredetileg komoly szerepük volt a mezőgazdaságban, ám ez ma már nem mondható el.
Ahol csak lehetett, a legeltetést választották a termelők a költségek kordában tartása érdekében.
Évente több ezer ló hagyja el a brit lósportot, egyesek tenyésztési céllal ménesbe kerülnek, más lovak külföldön folytatják versenykarrierjüket.
A szaruszabályozás elengedhetetlen egy ló életében, ha szükséges, érdemes szakemberrel végeztetni.
Népszerűsíteni és fejleszteni kell a lótartást Magyarországon, mind tartástechnológiailag, mind informatikailag.
November elejétől új típusú lóútlevelet állít ki a Magyar Lótenyésztők Országos Szövetsége.
Idén is komoly pénzekre számíthatnak az őshonos lófajták magyar tenyésztői, de szükségük is van rá.
Foghatja a fejét az is, aki lovakat tart vagy lovakkal foglalkozik Magyarországon.
Rengetegen tartanak ilyen állatot Magyarországon, de ezeket a szabályokat nem mindenki ismeri.
Az eddiginél közvetlenebb segítséget nyújt a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal a lótartóknak.
Tényleg érdemes lenne visszahozni a lovakat a földekre?
Ezt minden pályázni vágyónak tudnia kell!
Májustól lehet pályázni lovas létesítmények fejlesztésére.
Egyre többen kerülnek a lovaglás bűvkörébe.
Valóban érdemes lenne lovakkal művelni a földeket?
Európa több országában is felbukkant már.
Családi gazdaság, ahol a saját éléskamrából kerülnek ki az eladó élelmiszerek.
Cél, hogy a magyar lótenyésztés ismét a világ élvonalába kerüljön.
Az elmúlt évtized egyik „slágerterméke” lett a mandula: nő a termelés, emelkedik a fogyasztás, és folyamatosan bővül a globális kereslet.
A működés nemcsak költséghatékony, de ellenállóbbá tesz a jelentős áringadozásokkal szemben is.
A jövőben nem a tápanyagellátás és a növényvédelem, hanem a genetika lesz az egyik legfontosabb tényező a szántóföldi növénytermesztésben.
Csak ideiglenes árelőnyt jelenthet az európai gazdáknak az ukrán gabonára vonatkozó kvóták visszaállítása.
A tavalyi nehézségek után idén rekordtermésre számítanak a búzatermelők Romániában.