
Ketyegő időzített bomba a földeken: ha így megy tovább, összeomlás jöhet
Az elmúlt évtized egyik „slágerterméke” lett a mandula: nő a termelés, emelkedik a fogyasztás, és folyamatosan bővül a globális kereslet.
A legelő olyan füves terület, amelynek zöld fűtermését főleg állatokkal legeltetve hasznosítják. A legelő jogi értelemben a termőföld egyik művelési ága.
A legelő olyan füves terület (ideértve a mesterségesen füvesített területeket is), amely legalább 5 évet meghaladóan, ugyanazon a területen helyezkedik el, és amelyet rendszeresen legeltetéssel hasznosítanak, tekintet nélkül arra, hogy esetenként kaszálják. A legelőnek több fajtája van.
Tartamuk szerint állandó és ideiglenes legelőket különböztetnek meg. Elsőkhöz azok a rendszerint természetes legelő területek tartoznak, melyek egyéb használatra nem alkalmasak, és ezért feltétlen legelőknek is nevezik. Az állandó legelők fekvésük szerint vagy hegyi vagy lapályi legelők, használhatóságuk szerint pedig marha-, juh- és sertéslegelőket szokás megkülönböztetni. A magas füvet termő legelők marha-, illetve lólegelőknek, a sovány, apró füvet termőket juh-, a mocsaras legelőket sertés- vagy bivalylegelőknek tekintik. Az állandó legelők egyoldalú használatuk miatt rendszerint csekélyebb nyers jövedelmet szolgáltatnak ugyan, mint a rétek, és különösen a szántóföld, mindazonáltal nagy előny, ha a birtoknak jó legelői vannak, egyrészt mert a legelők kezelése nagyon egyszerű, másrészt mert állattenyésztés során is nagy hasznát lehet venni. Az állandó legelők értéke termőképességük szerint változik. Az ideiglenes legelők sorába egyrészt a szántóföldön mesterségesen létesített legelők tartoznak, másrészt a legeltetésre csak mellékesen használt területek, melyek az ugar, a tarló és az erdei legelők.
Az elmúlt évtized egyik „slágerterméke” lett a mandula: nő a termelés, emelkedik a fogyasztás, és folyamatosan bővül a globális kereslet.
A működés nemcsak költséghatékony, de ellenállóbbá tesz a jelentős áringadozásokkal szemben is.
A jövőben nem a tápanyagellátás és a növényvédelem, hanem a genetika lesz az egyik legfontosabb tényező a szántóföldi növénytermesztésben.
Csak ideiglenes árelőnyt jelenthet az európai gazdáknak az ukrán gabonára vonatkozó kvóták visszaállítása.
A tavalyi nehézségek után idén rekordtermésre számítanak a búzatermelők Romániában.