
Ketyegő időzített bomba a földeken: ha így megy tovább, összeomlás jöhet
Az elmúlt évtized egyik „slágerterméke” lett a mandula: nő a termelés, emelkedik a fogyasztás, és folyamatosan bővül a globális kereslet.
A selyemkórót az 1800-as években telepítették az Alföldre, hogy magjainak selymes repítőszőreiből textíliákat készítsenek. Mára pedig meghonosodott, nehezen irtható, terhes gyom lett.
A selyemkóró jellemzői
A selyemkórót helyenként kertekbe is ültetik érdekes termése miatt. Évelő növény, hajtása akár 1,5 méter magas is lehet, tejnedvet ereszt. Keresztben átellenesen álló, bőrnemű levele tojásdad, tompa csúcsú, rövid nyelű. A levél széle ép, fonáka molyhos, a virág hússzínű, a pártacimpák hátrahajlók. A virágok hatalmas, levélhónalji fejecskében állnak. Az ikertüsző nagyjából 10 centiméteres, puha tüskékkel fedett. A magvaknak fehér, merev, selymes szőrű repítőkészülékük van. Mindezek mellett a selyemkóró jó mézelő, virágzása június és augusztus között van. Fontos, hogy a selyemkóró mérgező növény, de ez a méreg nem hat a bűzpillefélékre, ami miatt a hernyóinak ez az egyetlen tápnövénye. Sőt, a mérget mind a hernyók, mind az imágók elraktározzák, és ettől maguk is mérgezővé, illetve íztelenné válnak, amire a potenciális ragadozókat feltűnő színeikkel és mintázatukkal figyelmeztetik.
A selyemkóró felhasználása
Érdekesség, a selyemkóróról, hogy a 70-es, 80-as években intenzív termesztés alá vonták, főleg textilipari hasznosíthatóságot remélve, de a selyemkóró az ezirányú reményeket nem váltotta be, ellenben a terjedésére pozitív hatással volt, a termesztésből visszamaradt állomány inváziós gócpontokat alkotott. További veszélyt jelenthet dísznövényként való alkalmazása, ami által még kevésbé fertőzött területekre is eljuthat. A méhészek bizonyára kedvelik ezt a növényt, hiszen remek mézet ad, íze intenzív, egyedi, és nem csak magában használható, hanem gyengébb minőségű mézek feljavítására is kiválóan alkalmas. Azonban könnyen be lehet kerülni egy ördögi körbe, hiszen a selyemkóróra állított méhek tevékenysége nyomán a növény az erőteljes beporzás miatt gyorsabban terjeszkedik, így állítva szembe egymással a méhészeket és a gyom ellen küzdő gazdákat.
Az elmúlt évtized egyik „slágerterméke” lett a mandula: nő a termelés, emelkedik a fogyasztás, és folyamatosan bővül a globális kereslet.
A működés nemcsak költséghatékony, de ellenállóbbá tesz a jelentős áringadozásokkal szemben is.
A jövőben nem a tápanyagellátás és a növényvédelem, hanem a genetika lesz az egyik legfontosabb tényező a szántóföldi növénytermesztésben.
Csak ideiglenes árelőnyt jelenthet az európai gazdáknak az ukrán gabonára vonatkozó kvóták visszaállítása.
A tavalyi nehézségek után idén rekordtermésre számítanak a búzatermelők Romániában.