A Tokaji borok kapcsán egy ötszáz éves kultúráról beszélhetünk. A bor megjelenik a himnuszunkban és számtalan híres alkotásban is, sőt amikor XV. Lajos híres szeretőjének, Madame de Pompadournak mutatta be a tokaji aszút, a legenda szerint állítólag úgy méltatta: ez a borok királya, a királyok bora. Amikor pedig Ferenc pápa hazánkba látogatott, még ő is kiemelte, hogy Magyarországon a legszentebb dolog a tokaji

– mutatott rá az Alapvetés podcast műsorában Rókusfalvy Pál nemzeti bormarketingért felelős kormánybiztos. Ez a kulturális örökség tehát erős alapokat és esélyt adhat arra, hogy a borhoz való viszonyunkat új irányba tereljük.

Nem lehet azonban a szőnyeg alá söpörni azt a tényt, hogy Magyarországon évente 25 ezren halnak meg alkohol okozta betegségekben, sőt a becslések szerint egymillióan lehetek olyanok, akik a mindennapi feszültségek oldása miatt isznak és alkohol okozta egészségügyi és szociális problémákkal küzdenek.

Aki ott van és küzd a problémáival, küzd azzal, hogy klímaváltozás, genderszorongás, járvány, háború, megélhetési szorongás. Küzd a főnökével, a beosztottjával, a férjével, a feleségével és sorolhatnám még sokáig. És neki tényleg arra kell az alkohol, hogy hazamegy, kibontja, megissza, és akkor azt mondja, hogy ahhh és leszarom. És nem érdekel és rózsaszín és mosolygok. Holnap viszont ugyanott lesz a probléma, mert elmúlik az alkohol hatása

– hangsúlyozta az Alapvetés podcast műsorában Zacher Gábor toxikológus.

Ezeket a borokat veszi most rengeteg magyar: imádják őket itthon

Az elmúlt két évben jelentősen nőtt az alkalmi borfogyasztók aránya a 18-40 éves korosztály körében.

De akkor lehet-e úgy népszerűsíteni a borfogyasztást, hogy közben hitelesen beszélünk az alkohol egészségügyi kockázatairól? A beszélgetés résztvevői egyetértettek abban, hogy a bormarketing képes lehet a mértékletesség hangsúlyozásával a felelős borfogyasztás felé terelni a társadalmat, ehhez azonban egy óriásplakát-kampány önmagában nem elegendő.

Ez egy hosszú út, aminek az elején járunk. Az osztrákokat mindig példaként említjük – amikor ezt az egészet elkezdtük, megnéztük az ő modelljüket, amelyben 30-40 éve pakolják tudatosan az egyik téglát a másikra, és így mennek a minőségi borfogyasztás felé. Nyilván a mi munkánkat sem hónapokban, egy-két években mérik, hanem megpróbálunk egy olyan utat felállítani, amiben benne van az is, hogy hat egyetemen elindítottunk egy magyar borkultúráról szóló egyetemi programot angol és magyar nyelven

– mondta el az Alapvetés podcast műsorában Rókusfalvy Pál, majd hozzátette: ezeken az egyetemi kurzusokon sem az a cél, hogy alkoholistákat neveljenek, hanem az, hogy a fiatalok tisztán lássanak. A bor ugyanis nem egy zavarosan beszélő, "ujjeltartós" műfaj kellene legyen, amely a savtartalomról, a glicerinről, a hozzáadott cukorról vagy a borkősav és az almasav arányáról szól, hanem sokkal inkább egy olyan ital, ami mértékletesen fogyasztva a társasági élet és a baráti beszélgetések kísérője lehet.

Milyen trendek formálják a vörösbort a jövőben?

Több jelenség következménye is, hogy egyre bonyolultabb és drágább megfelelő kékszőlő alapanyagot termelni.

Az Alapvetés podcast műsorában arról is szó esett, hogy bár a hazai borfogyasztás zömét még mindig a lédig borok teszik ki, a fiatalok sokkal inkább a natúrborokat, az izgalmas borkoktélokat, a különleges borkombinációkat keresik, sőt a jövő utat nyithat az alkoholmentes borok felé is. Az ilyen innovációk megalkotásában kulcsszerep jut a fiatal magyar borászoknak, akik frissebb szemléletet hoznak a borok világába és pontosan értik, hogyan kell megszólítani saját generációjukat – izgalmas ízeken és valódi élményeken keresztül.