Holnap AgroFuture 2025 konferencia Kecskeméten!
A Portfolio AgroFuture 2025 konferencián a mezőgazdasági fenntarthatóság és innováció lesz kulcsszerepben.
Mezőgazdasági termelők és fiatal gazdák fix 30 000 Ft-ért regisztrálhatnak!
NAK-tagok és NAK-szaktanácsadók 35% kedvezménnyel regisztrálhatnak!
Az éghajlatváltozás sokféleképpen befolyásolja az ökoszisztémákat. Ennek egyik következménye a hosszabb és intenzívebb hőhullámok, amelyek olyan alapvető természetes folyamatokat érintenek, mint például a beporzást. A HUN-REN ATK Növényvédelmi Intézet és a würzburgi Julius-Maximilians Egyetem kutatói részletesebben megvizsgálták, hogyan hat a hőhullám a poszméhekre - olvasható a kutatóközpont oldalán.
A poszméhek beporzóként létfontosságú szerepet játszanak mind a természetes ökoszisztémákban, mind a mezőgazdaságban, jelentősen hozzájárulva a terméshozamhoz és a biodiverzitáshoz. Ezek a szőrös rovarok különösen érzékenyek a hőhullámokra, mivel ők inkább a hidegebb élőhelyekhez tudnak jobban alkalmazkodni, mint a melegebbekhez. Beporzóként a poszméheket látásuk mellett a növények által kibocsátott illatanyagok vezérlik. Ezek az illékony vegyületek nemcsak a növények helyét mutatják meg, hanem információt is tartalmaznak a virágok állapotáról.
Kárpáti Zsolt, a HUN-REN ATK tudományos főmunkatársa elmondta, a kísérlet során a poszméheket 40 Celsius-fokos hőmérsékletre helyezték, ami jelentősen rontotta a virágillat-érzékelésüket, gyakorlatilag elveszítették a szaglásukat. A hímeknél csaknem 50%-os, a nőstény dolgozóknál pedig akár 80%-os szagláscsökkenést is megfigyeltek.
Sajnos az ideális hőmérsékletű regenerációs időszak sem vezetett náluk azonnali javuláshoz
- tette hozzá Kárpáti Zsolt.
A poszméheket 24 órával a hőstressz után újra megvizsgálták, és azt tapasztalták, hogy csak részlegesen nyerték vissza a szaglásukat. A tanulmány megerősíti, mennyire erősen befolyásolja az éghajlatváltozás a rovarok és a növények közötti kölcsönhatást, amiben a hőhullámok kulcsszerepet játszanak. A HUN-REN ATK NÖVI kutatói szerint a hőstressz okozta szagláscsökkenés miatt kevesebb haszonnövényt porozhatnak be a poszméhek, mivel a rosszabb szaglásuk miatt nem találják meg a virágokat. Mindezek mellett sajnos a poszméhkolóniák állapota is romolhat, hiszen nem tudnak elég pollent és nektárt vinni a fészekbe.
Jóllehet, a poszméheken kívül más rovarok is be tudják porozni a növényeket, de mivel azok száma a klímaváltozás miatt szintén csökken, ezért a beporzás esélye is csökken
- emelte még ki Kárpáti Zsolt.
